Nem is értem miért nem született eddig bejegyzés a közép-amerikai dzsungeltúrákról, miközben ezeket szeretjük a legjobban. Talán azért, mert ezek a legnehezebben eladható túrák. Hogy miért? Valamiért zsigerből van az emberben valami irtózás a pókokkal és kígyókkal szemben, ezért - bár vonzza az embert - tart tőle mindenki. Szerencsére mindig van egy-két vaddisznó, akik legyőzve a félelmüket olyan ösvényekre merészkednek, amiken azelőtt fehér ember még nem sétált. Nos, íme az ilyen emberek Top10-es listája! Vigyázz, ez a lista olyan helyszíneket tartalmaz, ahová magyarországi túraszervezők nem visznek csapatokat!


10) DOS PILAS TREK (GUATEMALA)

Ha valaki guatemalai dzsungeltúráról mesél, akkor tuti El Mirador fog kicsúszni a száján (nekünk is amúgy, lásd lejjebb). De ha Guatemala, akkor van sok más lehetőség arra, hogy elvesszünk az esőerdők mélyén. Az egyik ilyen a Dos Pilas Trek. Aguateca romvárosából egy kanyonon keresztül indul az ösvény, ami 13 kilométer múlva ér Dos Pilasba, abba az egykori maja városba, ami évekig uralta magát Tikalt is. Turista egy szál se, csak a régészek használják ezeket az ösvényeket. Fő attrakció a több száz majomcsalád az út mentén...

9) INDIO-MAÍZ (NICARAGUA)

Az Indio-Maíz Biológia Rezervátumról nem sokan tudnak szerte a világban. Elárulom, Nicaraguában is nehéz olyat találni, akinek bármi infója lenne erről a vidékről. 2009-ben volt szerencsénk kicsit közelebbről is megismerkedni ezzel a nagyszerű vidékkel, amit általában Costa Ricában Tortugueróval szoktunk összekötni. A Rio San Juan északi partvidéke vad és ismeretlen esőerdőknek ad otthont, ahol gyakrabban futsz össze tapírral, mint emberrel. Ha mégis emberrel futnál össze, annál tuti lesz egy elejtett tapír. Folyókon éri el az ember az esőerdők mélyét, ahol ismeretlen romok és petroglifek várnak a kalandorra. Ez az a vidék, ahol garantáltan 0% az esélyed arra, hogy turistába botolj... 

8) LA AMISTAD TREK (PANAMA)

A La Amistad Costa Rica és Panama határán fekszik. Az első olyan nemzeti park Közép-Amerikában, ami két országot ölel fel. Ez az a vidék, aminek ösvényei inkább csak Panamában járhatók, igaz, azok közül csak a Quetzal-ösvény és a Barú-vulkán ismert. Van azonban egy járatlan csapás a Quetzal-ösvény végénél, ami átvágva a 2350 méter magas Cilinderen elindul Bocas del Toro felé. A 60 kilométeres túra Punta Róbalónál éri el a Karib-tengert, ahonnan Bocas legszebb és legkevésbé ismert fehér homokos öblei érhetőek el...

7) CORCOVADO (COSTA RICA)

Listánkon az egyetlen olyan túraútvonal a Corcovado, amit millió ember teljesített korábban. Dél-Costa Ricában vagyunk, az  Osa-félszigeten, a panamai határtól egy köpésre. Corcovadón egy sajátos, elzárt ökoszisztéma alakult ki, mivel a környező erdőket a ticók az évszázadok alatt leirtották, s így temérdek állat zsúfolódott be egy 42 000 hektáros esőerdőbe. Ez az a hely, ahol nem ritka tapírt látni a Csendes-óceán partján bandukolni, vagy lajhárokat a faágakon csimpaszkodni. Az egyetlen negatívuma a helynek a turistahordák sokasága...

6) CERRO PIRRE (PANAMA)

Dariénben járunk, az egyik nagy kedvencünknél. A kolumbiai határon fekvő nemzeti parkban túrázni nem életbiztosítás, mivel erős a gerilla jelenlét. Ettől függetlenül egyes részei Dariénnek biztonsággal vállalhatók, s ezek közül az egyik legnagyszerűbb a Cerro Pirre 1200 méteres csúcsa. A legizgalmasabb az, ha Llano Bonitóból vágsz neki az erdőnek s kapaszkodsz fel 2 nap alatt a csúcsra, majd onnan leereszkedsz Canába, egy régi aranybányáiról híres völgybe. Ma a madarászok imádott helyszíne ez, mivel több mint 1000 fajta madár figyelhető meg itt (ilyenből a világon mindössze 2 másik hely van), többek között a Föld egyik legritkább madara, az aranyfejű quetzal. A túra minimum 5 napos, úgyhogy fel kell kötni a gatyát. Ja, turista itt is zéró!

5) PICO DAMA (HONDURAS)

A Rio Platánónál járunk, La Mosquitia szívében. Ez az egyetlen vidéke a Moszkító-partnak, amiről a turistáknak van fogalma, mivel van összesen 1 db. hondurasi túraszervező, aki ide és csak ide szervez túrákat. A Pico Dama túra egy csodás 5 órás csónakút után indul, s oda-vissza 3 napig tart. A hegy formája mesés, a túra maga pedig igen csak emlékezetes. Folyókon kelsz át, s machetével vágsz ösvényt magadnak. Függőágyban éjszakázol, s bejucóból italozol. A kilátás a csúcsról mesés!

4) EL MIRADOR ALTERNATÍV TÚRA (GUATEMALA)

El Mirador 1999-ben nyitotta meg kapuit a turisták előtt. Két módon érhette el az ember. Helikopterrel vagy gyalogosan. Ez utóbbi sokáig a dzsungeltúrák non-plus-ultrájává tette El Miradort, azonban az elmúlt 2-3 évben sok minden változott. Amíg 2005-ben 63 kilométert kellett lesétálni olykor derékig érő vízben, úgy mára az eredeti ösvény 41 kilométeresre csökkent, és már-már sztrádává vált. Minden második nap indul túra a legnagyobb maja romvároshoz, azonban ha van benned mersz és vállalod azokat a kalandokat, amiket mi vállaltunk 6 éve, akkor irány Uaxactún. Uaxactúntól kb. 70 kilométerre fekszik El Mirador, s az ösvény egy ősi Sacbé mentén halad. Machete és felkészültség nélkül egy rémálom lehet az út, de ha egy picit is ismered az esőerdők világát és bevállalós vagy, életed legszebb dzsungeltúrája lehet...

3) BOSAWÁS (NICARAGUA)

Soha nem hallottál a Bosawásról? Mi sem sokáig. Pedig a Bosawás Nicaragua legnagyobb nemzeti parkja. Ja, hogy megközelíteni szinte képtelenség? Az egy dolog. Azért szeretjük annyira. A Rio Cocótól délre húzódó esőerdők máig érintetlenek, csupán néhány apró indiántörzs lakja őket, akikhez bejutni szinte képtelenség, mivel a belépési vám kicsit magas (1000 US$/fő). No persze alkudni lehet. Vízesések, csodás folyók és rengeteg állat vár az emberre a Bosawásban. Csak bírd ki a 20 órás csirkebuszozást a világ végén... 

2) COLÓN-HEGYSÉG (HONDURAS)

Igen nagy kedvencünk. Már csak azért is, mert csak mi szervezünk ide túrákat. De ezen túlmutat az a tény, hogy a Colón-hegység nagyobbik felét máig nem térképezték fel. Minden évben találunk egy olyan barlangot, amit csak az indiánok ismernek. A Colón-hegység a tawahka indiánok lakhelye a Rio Patuca déli partján. 8-900 méteres csúcsaival misztikussá varázsolja a környező esőerdőket. ÖSvények nincsenek, azokat te alakítod ki machetéddel. Azt eszel, amit halászol vagy vadászol magadnak. A vizet pedig bejucóból nyered ki. A Colón-hegységben menetelni inkább expedíció, mint dzsungeltúra, mivel minden lépés újdonság...

1) DARIÉN GAP ÁTKELÉS (PANAMA-KOLUMBIA)

A Darién Gap átkelés egy álom. Annak persze, aki szeret ilyenekről álmodni. Mi szeretünk. A Rio Balsas mentén indulsz útnak, hogy 4-5 napos gyaloglás után elérd az első kolumbiai indián falut. Már ha eljutsz egyáltalán oda, mivel ezt a vidéket a FARC tartja kezében. A Lonely Planethez hasonló útikönyvek azt írják, hogy 99%, hogy nem jutsz ki élve. Mi azt mondjuk, 99%, hogy igen. Ha tudod mit csinálsz és mire vállalkozol. S ha nincs benned félsz gyilkosokkal megosztani a vacsorádat. Amit pedig nyújt? Érintetlen esőerdőket, ultimate survival feelinget, izgalmat és hírnevet. Az utolsó nem indiánról, aki átkelt a határon, a NatGeo forgatott filmet... 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozepamerika.blog.hu/api/trackback/id/tr1002871404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása