Az Indexen alig 1 órája jelent meg egy cikk arról, hogy a maja világvége jóslat miért is sántít. Elolvastam, és gondoltam belinkelem ide, hogy Ti is értesüljetek róla:

A világvége megint elmarad (Index-cikk)

Én nem akarok véleményt formálni, csupán egy-két gondolatébresztő megjegyzést hozzátenni az irományhoz. Aki járt már majaföldön, azaz Guatemalában és Mexikóban, az tudja, hogy a maják az eddig ismert legpontosabb naptárrendszert alkották meg. A cikkben szépen le vannak írva a részletek, ami valószínűleg sokaknak megálljt parancsol az olvasásban. A lényeg: a maják 2 naptárkövet használtak, mint valami fogaskerék. Az egyik a mi naptári évünknek felelt meg, a másik pedig kb. a holdéveket számolta, amihez hasonlót Távol-Keleten máig használnak.

Minden napnak saját neve volt, s bár a ciklus 52 évente ismétlődött, azzal, hogy nagyobb ciklusokat képeztek, ugyanaz a nap soha nem ismétlődött. Így tehát soha senkinek nem volt születésnapi bulija, de még névnapi sem, mert a 12 baktun, azaz  5126 év alatt két ugyanolyan nap nem létezett. A feliratokból az is kiderül, hogy ebből kifolyólag két ugyanolyan nevű maja sem létezett, mert a névnek mindig tartalmaznia kellett a születési dátumot (ilyesfajta feljegyzések főként Quiriguiában figyelhetők meg). Tehát két Szabó István 5126 év alatt nem születhetett.

A további ciklusok kidolgozása egyelőre nem ismert. Ahogy azt a cikk írója említi, sajnos igen kevés írásos emlék maradt fent a majákról. Egy bizonyos Diego Landa nevű szerzetes volt az, aki katolicizálni kívánta a majákat, így Isten nevében minden pogány irományt begyűjtetett és elégetett. Feljegyzései révén 2 kötet maradt fenn az 500 évvel ezelőtti időkből, azonban azok 10%-ban tartalmazzák csak a maja írásjeleket, amiket mára 96%-os biztonsággal ismerünk. A baj csak az, hogy nem nagyon van mit olvasni.

Az eddigi két legfontosabb lelet a copáni Hieroglifa-lépcsősor és a Popol Vuh volt. A lépcsősor építőköveit amatőr régészek egyszerűen lebontották, hogy azokat szépen felújítsák, nem gondolva arra, hogy a domborművek írásjeleket rejtenek. (Itt jegyezném meg, hogy tévhit az, hogy a maja írásjelek hieroglifák volnának, ugyanis egy-egy írásjel nem csupán egyetlen féleképpen volt értelmezhető, mivel azok gyakran teljes mondatokat, történeteket foglaltak magukban.)

A másik, s talán sokkal fontosabb lelet a Popol Vuh volt, a maják szentírása. A 18. században leltek rá Dél-Guatemalában Santa Cruz del Quiche környékén. Egy írni-olvasni nem tudó család birtokában volt a már spanyol nyelven íródott mű, ami egy maja ikerpár születését és életét meséli el. A könyv eredetiségét az bizonyítja, hogy olyan képek szerepelnek benne, amik ősi romvárosok templomainak falán láthatók. A képek több mint fele máig ismeretlen, sokra valószínűleg soha nem lelnek rá.

2009 februárjában azonban El Miradorban olyas valamit találtak, amihez foghatót az elmúlt 100 évben nem. Egy búvárkodó ikerpár jelenik meg egy faragáson, a kép pontosan  olyan, mint ami a könyvbe szerepel. Egészen áprilisig titkolták a létezését (mi azért már februárban az éj leple alatt belógtunk, és láthattuk), majd idén októberben bejelentették, hogy El Mirador az otthona a Föld legnagyobb piramisának. Ez a város tehát tud valamit. Feltárása gyerekcipőben jár még, legalább 40 év, mire odáig jutnak, ahol most Tikal tart. Amikor az ember fent áll a tetején ezeknek a piramisoknak, az érzés felfoghatatlan. Távolban Nakbé és Tintal piramisai merednek az ég felé. S ott egy könyv, aminek szövegét ismerjük, de ábráit még mindig nem.

Amit tudunk, hogy a maják 2012. december 20-át jelölték utoljára névvel. Utána névtelen napok következnek, ha következnek. Vajon ez tényleg világvégét jelöl? Lehet, hogy mint újabban minden másra, úgy erre a kérdésre is El Mirador adja majd meg a választ...

Szerinted félnünk kell ettől az egésztől?   

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.