Az elmúlt hetekben szépen betábláztatok. Lesz januártól Guatemala, Costa Rica, Panama meg Peru túra is. Sokan kérdezték az utazók közül, hogy most akkor hogyan is működik ez a Mirador Adventures, meg hogy miért pont Hondurasban székel. Nos, a legegyszerűbb, ha elmesélem a cég születésének történetét...

Idén februárban fogalmazódott meg bennem, hogy a Mirador Adventures utazási irodaként működjön. Mondjuk odahaza. Magyarországon jogász cimborák segítettek felkutatni a jogi hátterét ennek az egésznek, bár volt egy olyan érzésem (meg minimális tapasztalatom az ügyben), hogy ez odahaza nem fog menni. Cimborák mondták is serényen, hogy azon kívül, hogy irodát kell üzemeltessek, idegenforgalmi végzettségű alkalmazottat kell fogadnom és fizetnem, valamint biztosítás címén milliókat letennem az asztalra, a fő problémát a költségelszámolás fogja jelenteni.

Anno, mikor konkurens cégnek vezettem túrákat, minden költségről, amiről tudtam, számlát kellett vigyek. Így esett meg, hogy a kb. 2000 dolláros költségből sikerült 180 dollárról számlát szerezzek valamilyen formában Guatemalában. No ezek sem voltak olyan számlák, amilyenre itthon számítottak (kockás papíron aláírás, kézzel megírt buszjegy, stb.), így a cég bepipult, és közölte, hogy akkor én most a maradék 1820 dollár után leszek szíves adózni. Biztos, hogy nem! - közöltem.

Igen-igen! A legtöbb országban nincsen számlakönyv, még blokk sem. Így aztán elég nehéz bármit is csinálni odahaza. APEH felé az ember képtelen elszámolni (ezekben az országokban az ÁFÁ-n kívül nagyon helyesen nincsen más adónem, csak egy-két multi fizet többet), így ha idehaza működnék - osztották az észt a jogász barátok - nagy valószínűséggel egy 6-7 fős túrán úgy 1500-2000 dollárnak megfelelő mínuszt termelnék magamnak, tehát nekem kerülne pénzbe, hogy túrát vezetek. Persze felmerült bennem a kérdés, magyar konkurens cégek akkor hogy csinálják a latin-amerikai túrákat?

Egyszerű. Helyben leszerződnek kinti túraszervező cégekkel, akik tudnak számlát vagy vouchert adni, amit az APEH elfogad, így a túrákat helyi utazási irodák szervezik le, ők kiküldenek melléjük egy magyar vezetőt, rádobnak az árra 20-30%-ot, és mehet a menet.

No, gondoltam, én ebből nem kérek. Egyrészt imádok helyben szervezkedni, úgy érzem, akkor a velem utazók is elismerik, szükség van rám, másrészt ha nem adom ki a munkát helyi túraszervezőknek, akkor azért rengeteget spórolhatok meg az utasnak, meg magamnak is. Harmadrészt tapasztalat, hogy sok esetben a helyi szervező és vezető egy kókler, fogalmatlan arról, mi kell a magunkfajta európai ficsúroknak. Rengeteg sztorival állhatnék elő akklimatizáció nélküli andoki hegymászásról 6000 méterre 2 nap alatt, vagy éjszakai vulkántúra papucsban lámpa nélkül, illetve 4000 méter magasban altatás sátor nélkül -5 fokban. Az a jó, amit az ember maga csinál!

A válasz tehát egyértelmű volt. Azon kívül, hogy nincsenek millióim ahhoz, hogy itthon beindítsak egy vállalkozást (amúgy sok jogszabály teljesen jogos, miután a '90-es években csalók és léhűtők utaztatás címszóval beszedték a pénzeket, leléptek, az utast meg magára hagyták külföldön), a hazai adótörvények és számlakényszer miatt 0% az esély arra, hogy minőségi és autentikus kalandokat szervezzek, maradt a külföld.

Off-shore? Na ebben is van tapasztalatom, mi bénázás és szenvedés van egy ilyen mögött, jogászok ráadásul mondták, hogy ha gondolom, próbáljam meg, de 1-2 év és csúnyán ráfaraghatok, mert kezdik megfingatni őket is, úgyhogy hagytam a fenébe. Így tehát Belize és Panama azonnal kiesett a jelöltek listájából (bár ez utóbbi nagyon kedvező feltételeket ad, úgyhogy ha valakinek off-shore-ozni támadna kedve, erősen ajánlom). Guatemalát jól ismerem, gondoltam az lesz a jó nekem, de ott meg külföldi nem csinálhat vállalkozást, csak helyi, és akik próbálkoztak kint, mondták, hogy emiatt rengeteg a csúszópénz, amivel nem lehet előre kalkulálni, úgyhogy ez is ment a levesbe.

Meg voltam lőve rendesen, maradt Costa Rica, Honduras meg Nicaragua. Ez utóbbit alapból kizártam, nem olyan ott még most sem a politikai helyzet, hogy bele mernék vágni egy ilyesmibe. Aztán a sors megadta a választ a dolgokra. A tawahka indiánok felkértek, hogy csináljunk egy szervezetet az őserdők és kultúrájuk megmentésére. Hozzak turistákat a térségbe, mert tudják ők, milyen kincsen ülnek rajta, de az infrastruktúra teljes hiánya miatt esélyük sincs kapcsolatot teremteni a külvilággal. Én meg mondtam egy nagy igent. Ők cserébe megígérték, mindenben segítenek, ahol tudnak. Így kötött ki a Mirador Adventures Hondurasban. No persze ez sem volt fenékig tejfel.

Ami királyság a dologban, hogy itt külföldi is szabadon alapíthat céget, ráadásul jelentős adókedvezményt is ígérnek (na azt majd meglátjuk 2010 végén). Sőt, arra is van lehetőség, hogy az utazási iroda egy non-profit cég égisze alatt működjön, így adhatja az El Mundo Tawahka a jogi hátteret mindenhez. Az egyetlen apró gondot csupán az jelenti, hogy a tawahkák fél-autonómiát kaptak az államtól, és az ő jogrendszerük és a hondurasi törvények összeegyeztetése nem kis kalamajkát okoz. Lévén én vagyok az első külföldi, aki tawahka földön akar befektetni, nem tudják mi a helyes menet, problémázás van ezerrel. Amíg azonban ez nem oldódik meg, bankszámlát sem kaphatok odakinn...

Január végén eltöltök úgy 2 hetet Tegucigalpában, és pontot teszünk az ügy végére (remélem). Addig meg tessenek bízni bennem jól! Én nem viszek senkit vulkántúrázni papucsban, azt megígérhetem!

Írj, ha van hasonló cégalapítási tapasztalatod, hátha segíthetsz egy keveset! :) 

Bolíviáról lesz szó. Oké, tudom, Bolívia nem Közép-Amerika. De erre a csodára a napokban leltem rá, s gondoltam megosztom veletek.

Emlékszel? Idén áprilisban Bolívia 6:1-re verte a papíron százszor esélyesebb Argentínát. És arra emlékszel, amikor a '90-es években Bolíviában rendezték a Copa Americát, és az általában a vb selejtezőkön utolsók közt szereplő Bolívia 2. lett? Igen, mindezt annak köszönhették, hogy meccseiket 3700 méteren, La Pazban rendezték. Ebben a magasságban már sétálni is nehéz, nem hogy futni, persze könnyű azoknak, akik ott élnek. Ez a FIFA-nak sem tetszett és kezdeményezte, hogy minden mérkőzést rendezzenek 3000 méter alatt. Bolívia ezt a rendeletet figyelmen kívül hagyta, ezért a FIFA kizárással fenyegetett.

Több mint 2 éve történt, hogy a bolíviai elnök, Evo Morales úgy döntött, a FIFA magashegyi magyarázatát cáfolandó, megmássza a 6542 méter magas Sajama-vulkánt, és ott dekázgat egy keveset. Ez a hír 2007 nyarán bejárta a világot, azt azonban kevesen tudják, hogy Evo Morales ezen cselekedete nem az első ilyen akció volt.

Mivel a Sajama a legmagasabb olyan csúcs a Földön, aminek a teteje elég lapos és nagy ahhoz, hogy akár focimeccset rendezzenek rajta, egy 2001-es expedíció során a Club Andino Boliviano 22 tagja (plusz egy játékvezető) 3 nap alatt felmászott a csúcsra, majd 2x20 percet játszott. Rövid gatya, rövid ujjú, focicipő hágóvassal és két összetákolt kapu. A meccs iramáról nincs infóm, de aki járt már ilyen magasságban, az tudja, hogy létezni is nehéz ebben a magasságban, nem hogy focizni.

Ha van ehhez hasonló elmebeteg expedíciós kísérletről tudomásod, oszd meg a nagyérdelművel! 

Többen írtatok e-mailt, amiben azt kérdeztétek, miért volt annyira gáz, hogy a Rio Grande de Matagalpáról tartottam előadást a Filmfesztiválon. Aki látta az előadást, az már tudja mi zajlik most Nicaraguában...

"Nicaragua történelmét behálózza a konzervatívok és a liberálisok vetélkedése, egészen a spanyolok érkezésétől kezdve. Granada városát királypárti nemesek, Leónt pedig liberálisok alapították. Állandó volt a szembenállás, de a 30-as évekre, amikor Európában a királyok szerepe már a múlté volt, a liberálisok végleg hatalomra kerültek. Két liberális politikus került a képbe, Augusto Sandino és Anastasio Somoza. Somoza került hatalomra, azonban poltikája nem tetszett Sandino frakciójának, sok helyről támadták. Somoza tárgyalásra hívta házába Sandinót, akit egyszerűen kivégeztek. Somoza ezzel diktátorrá vált, sőt, idővel alkotmányba foglalta, hogy halála után elsőszülött fia követi a "trónon". Kisebb-nagyobb felkelések mindig is voltak, aminek hatására Somoza megkezdte a népirtást. Végül a szandinisták, akik magukra vették a mártír Sandino nevét, az 1980-as években eltávolították Somozát. Nagy volt az öröm az országban, de Daniel Ortega (akit néhány éve, mint demokratát újraválasztottak) ugyancsak diktátorrá vált. Megkezdődtek a bebörtönzések. Akik nem követték Ortega kommunista ideológiáját, fogházakba vitték. Sanyargatták az embereket. Ma más világ van, az ország nagy része megnyílt a turizmus előtt, azonban itt máig zajlik a megkülönböztetés és megfigyelés. Mindenki mindenkinek ellensége, a falnak is füle van. Senki nem tudja ki besúgó és ki nem. Senki nem segít senkinek, mert tartunk egymástól. Lejjebb a folyón ne fotózzatok! Ortegáék anno fotózták az embereket, így gyűjtöttek be adatokat róluk. A helyiek máig félnek a fényképező látványától. Internetre se kerüljenek ki a képek, mert az állam mai napig titkolja ennek a vidéknek a létezését. Ezért nincs információ a könyvedben erről a vidékről..." 

Néhány héttel később a San Juan-folyón volt szerencsém párommal együtt csónakázni. Ennek a folyónak a déli partja Costa Rica, északi Nicaragua, azonban használati joga csak Nicaraguának van. Ezért évek óta panaszkodnak a ticók, bár az ember nem érti, miért, hiszen a folyóparton sehol egy település, csak ranchek és tanyák, tehát úgy tűnik, gazdasági érdek még sem fűződik ahhoz, hogy a folyót hasznosítsák.

Nem hiszem, hogy valaha halott erről a folyóról bárki is. Én sem addig, amíg 2009 tavaszán nem jutottam el ide. Annak ellenére ismeretlen ez a folyó az utazók körében, hogy a Rio Grande de Matagalpa Nicaragua leghosszabb folyama. A matagalpai hegyekből indul és majd 400 kilométeren át kanyarog a Karib-tengerig. Mikor e vidékre tévedtem, nem tudtam, hová is tartok. Az LP és a Footprint egyetlen szót nem ír róla, talán azért is volt annyira vonzó számomra, hiszen korábban így fedeztem fel Honduras legszebb tájait is.

Matagalpa városa után megáll a tudomány, csak a saját fejed után mehetsz, a helyiek sem túl segítőkészek. Hogy miért? Ez a vidék állítólag állami szinten van elnyomva mai napig. Itt virágzik a szandinizmus, továbbra is mindenki figyel mindenkit, a nyomor pedig itt a legsúlyosabb szerte Közép-Amerikában. Itt egy titokban készített videó a térségből:

A videó azért készült titokban, mert a helyiek rettegnek a fényképező és a videókamera látványától. Hogy miért? Gyere el szombaton a Latin Filmfesztiválra, ahol délután 3-tól előadást tartok "Nicaragua: Szandinizmus a 21. században" címmel, és megtudod!

Az Indexen alig 1 órája jelent meg egy cikk arról, hogy a maja világvége jóslat miért is sántít. Elolvastam, és gondoltam belinkelem ide, hogy Ti is értesüljetek róla:

A világvége megint elmarad (Index-cikk)

Én nem akarok véleményt formálni, csupán egy-két gondolatébresztő megjegyzést hozzátenni az irományhoz. Aki járt már majaföldön, azaz Guatemalában és Mexikóban, az tudja, hogy a maják az eddig ismert legpontosabb naptárrendszert alkották meg. A cikkben szépen le vannak írva a részletek, ami valószínűleg sokaknak megálljt parancsol az olvasásban. A lényeg: a maják 2 naptárkövet használtak, mint valami fogaskerék. Az egyik a mi naptári évünknek felelt meg, a másik pedig kb. a holdéveket számolta, amihez hasonlót Távol-Keleten máig használnak.

Minden napnak saját neve volt, s bár a ciklus 52 évente ismétlődött, azzal, hogy nagyobb ciklusokat képeztek, ugyanaz a nap soha nem ismétlődött. Így tehát soha senkinek nem volt születésnapi bulija, de még névnapi sem, mert a 12 baktun, azaz  5126 év alatt két ugyanolyan nap nem létezett. A feliratokból az is kiderül, hogy ebből kifolyólag két ugyanolyan nevű maja sem létezett, mert a névnek mindig tartalmaznia kellett a születési dátumot (ilyesfajta feljegyzések főként Quiriguiában figyelhetők meg). Tehát két Szabó István 5126 év alatt nem születhetett.

A további ciklusok kidolgozása egyelőre nem ismert. Ahogy azt a cikk írója említi, sajnos igen kevés írásos emlék maradt fent a majákról. Egy bizonyos Diego Landa nevű szerzetes volt az, aki katolicizálni kívánta a majákat, így Isten nevében minden pogány irományt begyűjtetett és elégetett. Feljegyzései révén 2 kötet maradt fenn az 500 évvel ezelőtti időkből, azonban azok 10%-ban tartalmazzák csak a maja írásjeleket, amiket mára 96%-os biztonsággal ismerünk. A baj csak az, hogy nem nagyon van mit olvasni.

Az eddigi két legfontosabb lelet a copáni Hieroglifa-lépcsősor és a Popol Vuh volt. A lépcsősor építőköveit amatőr régészek egyszerűen lebontották, hogy azokat szépen felújítsák, nem gondolva arra, hogy a domborművek írásjeleket rejtenek. (Itt jegyezném meg, hogy tévhit az, hogy a maja írásjelek hieroglifák volnának, ugyanis egy-egy írásjel nem csupán egyetlen féleképpen volt értelmezhető, mivel azok gyakran teljes mondatokat, történeteket foglaltak magukban.)

A másik, s talán sokkal fontosabb lelet a Popol Vuh volt, a maják szentírása. A 18. században leltek rá Dél-Guatemalában Santa Cruz del Quiche környékén. Egy írni-olvasni nem tudó család birtokában volt a már spanyol nyelven íródott mű, ami egy maja ikerpár születését és életét meséli el. A könyv eredetiségét az bizonyítja, hogy olyan képek szerepelnek benne, amik ősi romvárosok templomainak falán láthatók. A képek több mint fele máig ismeretlen, sokra valószínűleg soha nem lelnek rá.

2009 februárjában azonban El Miradorban olyas valamit találtak, amihez foghatót az elmúlt 100 évben nem. Egy búvárkodó ikerpár jelenik meg egy faragáson, a kép pontosan  olyan, mint ami a könyvbe szerepel. Egészen áprilisig titkolták a létezését (mi azért már februárban az éj leple alatt belógtunk, és láthattuk), majd idén októberben bejelentették, hogy El Mirador az otthona a Föld legnagyobb piramisának. Ez a város tehát tud valamit. Feltárása gyerekcipőben jár még, legalább 40 év, mire odáig jutnak, ahol most Tikal tart. Amikor az ember fent áll a tetején ezeknek a piramisoknak, az érzés felfoghatatlan. Távolban Nakbé és Tintal piramisai merednek az ég felé. S ott egy könyv, aminek szövegét ismerjük, de ábráit még mindig nem.

Amit tudunk, hogy a maják 2012. december 20-át jelölték utoljára névvel. Utána névtelen napok következnek, ha következnek. Vajon ez tényleg világvégét jelöl? Lehet, hogy mint újabban minden másra, úgy erre a kérdésre is El Mirador adja majd meg a választ...

Szerinted félnünk kell ettől az egésztől?   

Erre a kis szösszenetre a napokban leltem rá régi CD-s dobozomban. Jól meg is lepődtem, mert bezony teljesen elfelejtettem, hogy anno médiasztár voltam. Ha Geszler Dorottya harangozza be az embert, azért az nem rossz, na! :)

A guatemalai videófelvételekért boccs, mikor azok készültek, még javában szalagos sztamina kamerákkal szaladgáltak a turisták, így én is, ráadásul Yaxchilánban egy jó 30 méteres piramis tetejéről sikerült a remek kis gépet lepöccintenem, így az őserdő közepén, mint a puzzlet kellett összerakjam. De hogy a Vital TV vágói miért a legjelentéktelenebb felvételeket tartották fontosnak, azt máig nem tudom.

Amúgy januárban Guatemalában kezdem az évet egy kedves kis csapattal, úgyhogy ha jobb minőségben akarod a piramisokat látni, kattints ide!

Az előző blogbejegyzés megszületése után megfogalmazódott bennem az, hogy nem csak az utazókat kell kiszolgálni egy top10-es listával, hanem a kalandorokat is. Úgyhogy összegyűjtöttem a top10 gyalogtúrákat. Jó szórakozást hozzá!

10) Cosigüina-vulkán (Nicaragua)

Egy 1-2-3 napos túra Nicaragua nyugati csücskében. A Cosigüina egy apró vulkán (nincs 1000 méter), de az elhelyezkedése félelmetesen szép (a jövőben ide mindenképp szervezünk amúgy túrát). A vulkán tetején egy hatalmas krátertó hever, a kráter pereméről pedig átlátni Hondurasba, Salvadorba és a környező szigetekre. A tűzhányó a tengerben végződik, a partvidék vad és védett. Ha nem is vagy nagy túrázó, ezen az ösvényen végig tudsz azért menni.

9) Cerro Verde (El Salvador)

El Salvadorban járunk, abban a közép-amerikai országban, amely egyedüliként a kontinensről nem a természeti nevezetességeiről híres. Ettől függetlenül a 9. helyre mindenképpen méltó a Cerro Verde Nemzeti Park a maga 3 vulkánjával, amiket az ember akár 1 nap alatt is megmászhat, bár a 2 nap sokkal kellemesebb. A Cerro Verde mellett az Izalco- és a Santa Ana-vulkán is megmászható. Az első egy aktív, izzó tűzhányó, a másik egy nyugvó vulkán, aminek csúcsáról fél Salvador belátható. Ha Salvadorban jársz, ne hagyd ki!

8) Barú-vulkán és a Quetzal-ösvény (Panama)

Panama legmagasabb csúcsán járunk, a Barú-vulkánon. 3400 méter magas, ezért magashegynek minősül. A csúcs elérése fáradtságos 10 óra gyaloglás, de nem lehetetlen 1 nap alatt fel és leérni róla. A Barú-vulkánt minden irányból köderdő borítja, csak a csúcsa lóg ki egy nagy sziklaként, ezért többen nem magashegyi trekkingként, hanem dzsungeltúraként tekintenek rá. A Quetzal-ösvény a vulkán északi oldalán megy végig. Csináld meg esős évszakban, akkor nincs rajta senki, igaz, a menet is húzósabb. És ha még nem fáradtál el, akkor 2-3 nap alatt kelj át gyalogosan a Karib-tengerhez!

7) Chirripó-vulkán (Costa Rica)

Egy roppant népszerű túra Costa Rica legmagasabb csúcsára. 1 nap alatt fel lehet érni a 3820 méteres csúcsra, de az horror, okosabb, ha szánsz rá 2 napot. Nem kell semmivel sem készülni, mivel a csúcs alatt áll egy menedékház, ahol meghúzhatod magad egy éjszakára. Általában tele van, úgyhogy foglalj előre helyet magadnak. Costa Rica az amerikaiak kedvelt úticélja, ezért képtelenség nagy magányban felérni a csúcsra, de ha alpesi menedékházakon edződsz, akkor nem lesz zavaró!

6) Tajumulco-vulkán (Guatemala)

Közép-Amerika legmagasabb pontja 4220 méteres magasságával. Van nála sok más szebb formájú vulkán, azonban az élmény, hogy egy "kontinens" legmagasabb csúcsán állsz, feledhetetlen. 1 nap alatt mászható, bár a szint horror, oda-vissza majdnem 3000 méter, úgyhogy kösd fel a gatyádat. Nem csak a mászás élmény, hanem az esélye annak, hogy állatáldozat részese is lehetsz fent a csúcson. Ez ugyanis a maják egyik legszentebb helye!

5) Pico Dama (Honduras)

Egy alig 800 méteres csúcsról beszélünk, ami ékkőként emelkedik ki a Moszkító-part őserdeiből. A Rio Platano mentén haladsz egész a pech indiánok vidékéig, ahonnan legkebvesebb 2, de inkább 3 nap alatt érheted el a csúcsot. Dzsungeltúra a javából, bár az indiánok 2 éve egy apró bungalót felépítettek a hegy lábánál, így akár már ágyban is megaludhatsz az őserdő mélyén. Elég vad és nehezen megközelíthető vidék ez, úgyhogy egyedül nem fog menni!

4) Altos Cuchumatanes (Guatemala)

Újabb guatemalai kirándulás, ezúttal az Altos Cuchumatanes 3000-es csúcsai között. Nem csak természetjárás, hanem kulturális túra is egyben. Csak gyalogosan megközelíthető maja falvakat érintesz azon a vidéken, ahol anno a polgárháború legsúlyosabb csatározásai folytak. Spanyolul nem beszélő quiche és ixil gyermekek kísérnek kilométereken át, csak hogy elmondhassák, ismernek egy gringót. A túra legkevesebb 3 nap, de akár egy héten át is bóklászhatsz a hegyek között. Lóháton is bevállalható!

3) Corcovado (Costa Rica)

Erről a listáról sem maradhatott ki. Az egyetlen túraútvonal Közép-Amerikában, amit bármely utazó könnyedén bevállalhat. Befizethetsz helyi irodánál és akkor kapsz minden felszerelést, amire csak szükséged lehet. A part mentén haladva nehéz eltévedni, bár átvágni az erdőn a sok vízfolyás mentén már igényel helyi vezetőt. 2 napos túrától az 5 naposig bármi elképzelhető, csak pénztárca függvénye. A táj azonban eszméletlen. Ha Costa Ricában vagy és túrázni támadna kedved, akkor ne hagyd ki, bár itt sem leszel egyedül...

2) Darién átkelés (Panama)

Oké, ezen még mi sem jártunk, de 2011-ben fogunk, ígérem. Legalábbis egy 3 fős csapat már indulás kész, de nem kevés előszervezést igényel ez a túra. Nem veszélytelen, sőt, a legtöbben azt mondják őrültség. A cél azonban, hogy azon kevesek közé kerülj, akik megcsinálták, megbabonáz. Igazi vaddisznóknak való túra ez, ami tarthat 5 napig, de 2 évig is. Hogy miért? Ez az 1971-es videó elmesél mindent:

1) El Mirador túra (Guatemala)

A dzsungeltúrák non-plus ultrája. Nem csak céltalanul bolyongsz az erdőben az élővilágot kémlelve, hanem igazi célod is van. Elérni El Miradort, a maják legnagyobb városát és a Föld legnagyobb piramisát. 8 éve van erre mód, bár 2006-ig a túra nagyon hardcore volt. Az elmúlt 2-3 évben szépen rövidítették az ösvényt, sőt, 1-2 helyi túraszervező már visz is a dzsungel mélyére embereket, Carmelitából. 2009-ig mi is ezen az útvonalon túráztunk, de sokat veszített igazi vadságából, ezért 2010-től más útvonalon közelítjük meg a romokat. Az továbbra is olyan, mint az eredeti volt 2006-ig. A 4 videós sorozatunk első része:

Maja romvárosok, 3-4000 méteres vulkánok, végtelen esőerdők, indián-közösségek, csodás tengerpartok... Ez csak néhány Közép-Amerika jellegzetességei közül. Vannak olyan látnivalók, amiket mindenkinek kötelező lenne egyszer látni, bár tudom, erről az emberek többsége csak álmodik. Álljon itt egy lista az általam 10 legszebbnek vélt látnivalóról:

10) CARACOL (Belize)

Belize-ben járunk, a guatemalai határtól nem messze, a Mountain Pine Ridge déli csücskében. Caracol Tikalt legyőzve 200 évig uralkodott a térség felett, ez alatt az időszak alatt volt ideje fejlődni. Királyai olyan piramisokat emeltettek, mint a 44 méteres Cana. Ma gyönyörű őserdő veszi körül. Nagyon kevés a turista, ezért felejthetetlen élmény, egyértelműen Belize legszebb nevezetessége. Igaz, eljutni ide nem egyszerű és nem olcsó, de ha erre jársz, ne hagyd ki a közeli 400 méter magas vízesést, Cahal Pech és Xunantunich romvárosait sem!

9) EL CASTILLO ÉS A RIO SAN JUAN (Nicaragua)

El Castillo alig 10 kilométerre fekszik a Costa Rica-i határtól a Rio San Juan déli partján. Az erődöt az őserdő közepén a spanyolok építették, hogy megállítsák a folyón portyázó kalózokat és ezzel megvédjék Granada városát. Ahogy az lenni szokott, a kalózok elfoglalták az erődöt, a spanyolokat pedig elzavarták. Ma egy kis városka veszi körbe az erődöt. A Rio San Juan pedig Közép-Amerika egyik legszebb vízfolyása. Sehol annyi madár nem lelhető fel máshol a térségben, mint itt...

8) DARIÉN (Panama)

A Dél-Panamát magába foglaló Darién sokáig megközelíthetetlen volt az utazók számára, mivel a gerillák uralták az erdőket. Út továbbra sincs, csak csónak. Egyes részei máig járhatatlanok és felfedezetlenek, de a Rio Sambú völgye vagy Cana egy mese. A folyó mentén embera indián falvak sorakoznak, Cana pedig a Föld egyik kiemelkedő madarász desztinációja. A vidék beutazása nem olcsó és nem is könnyű, de megéri...

7) CORCOVADO (Costa Rica)

Közép-Amerika egyik legsokszínűbb ökoszisztémája az ország déli részén található nemzeti park. Az Osa-félsziget szinte egészét magába foglaló park több mint 700 madárfajnak az otthona, de van itt tapír, jaguár, ocelot és óriás hangyász is. A kialakított túraútvonalak és táborhelyek elérhetővé teszik az élővilágot, így igen nagy eséllyel kerülhet lencsevégre valamilyen egzotikus élőlény. Sajnos itt túrázni nem olcsó, de felejthetetlen élmény...

6) TAWAHKA ASANGNI (Honduras)

Egy eldugott indiántörzs autonómiája a Tawahka Asangni. Az alig 1500 lelket számláló tawahka népcsoport közel 100 kilométerre él az utolsó, kocsival vagy busszal elérhető falutól az őserdő mélyén. Mai napig vadászó életmódot folytatnak, még ha a fűszoknyát úgy 40 éve le is dobták. A Colón-hegység érintetlensége, a Rio Patuca sokszínű madárvilága, az ősközösségi forma Közép-Amerika legegzotikusabb vidékévé varázsolja ezt a csodát...

5) SEMUC CHAMPEY (Guatemala)

Egy vízesés, aminél szebb nem nagyon létezik. Verapaz hegyei között, Guatemala kellős közepén fekszik Semuc Champey, egy több teraszból álló vízesésrendszer. A víz színe a hegyekből visszatükröződő őserdők miatt élénkzöld, a partját lila virágok szegélyezik. A víz hőmérséklete 30 fok. Sajnos egyre több a turista, de még máig élvezhető a hely. Sokkal izgalmasabb és szebb, mint a nagyon népszerű Rio Azul Mexikóban...

4) SAN BLAS-SZIGETEK (Panama)

Egy igazi édenkert a kolumbiai partoktól nem messze fekvő Comarca de Kuna Yala, azaz a San Blas-szigetek. A szigeteket a roppant szemérmes kuna indiánok lakják, ahol tiszteletlenség a fedetlen váll és a kendőzetlen haj. Elég nehéz turistaként tudomásul venni, hogy hiába a fehér homok, a pálmafák és a csodás kék tenger, bikinire vetkőzni szigorúan tilos... kivéve persze a lakatlan szigeteket. De így van ez jól. Paradicsomi környezet egy jó nagy adag ősi kultúrával színezve. Kell ennél több???

3) POÁS-VULKÁN (Costa Rica)

Íme a bronzérmes, a Costa Rica-i Poás-vulkán. 2700 méter magas, köderdővel borított vulkán. Ettől még nem lenne nagy szám, hiszen van ilyenből vagy két tucat a kontinensen. De a kráter az igen! Hármas krátere egyedülálló a Földön. Az egyiket mára benőtte a dzsindzsa, a Botos-lagúna ébenfekete színével tűnik ki, míg a főkráter másfél kilométeres átmérőjével és rendszeres gejzír kitöréseivel hívja fel magára a figyelmet. Kötelező és könnyű látni. Kocsival egész a csúcsig juthatsz, igaz, emiatt rengeteg a turista...

2) ANTIGUA ÉS A PACAYA-VULKÁN (Guatemala)

Latin-Amerika nem a szép városairól nevezetes, de Antigua kivétel. Véleményem szerint a Föld legszebb városa. 1771-ben elpusztította egy földrengés, majd újjáépítették, rá 2 évre újra a Földgolyó győzött. A spanyolok elhagyták az elátkozott helyet, de az indiánok ott maradtak. A katedrálisok máig úgy állnak elszórtan a városban, ahogy a természet 236 éve magára hagyta. A köré épített színes házak, a hangos piacok és a várost körülölelő vulkánok álomszéppé teszik a települést. A Közeli Pacaya-vulkán pedig azon kevés vulkánok egyike, aminek lávamezői gond nélkül megközelíthetők a halandó számára. És akkor még nem szóltunk a közeli Atitlán-tóról...

1) TIKAL (Guatemala)

A győztes is Guatemalából került ki. Ez pedig Tikal. Minden kétséget kizáróan a maják legszebb városa volt, ma misztikumával hívja fel magára a figyelmet. Az őserdőből tűként kiemelkedő piramisai utánozhatatlan élményt nyújtanak. Pókmajmok, arapapagájok, ormányos medvék, tukánok, bőgőmajmok és ki tudja még milyen egzotikus állatok élnek a csodás épületek között. Bár sok a turista, a hatalmas területen elvesznek, ezért olyan, mintha a maják Neked építették volna az egészet. Meghalni és Tikalt nem látni a legnagyobb marhaság...

A bakancsos kérdés mellett a második problémakör az oltásokhoz kötődik. Sokan félnek magukat beoltatni, mert túl sok rosszat hallottak a későbbi mellékhatásokról. Itt van pl. most a H1N1-vírus elleni oltás, amit mától lehet beadatni az oltóközpontban. Biztos vagyok benne, hogy az első hetekben megrohamozzák a kórházakat és rendelőket, de a gyógyszergyártók nagy-nagy bánatára így is sokkal kevesebben fognak sorban állni az oltóanyagért, mint amire számítanak.

Amíg egy vakcina a közbeszéd témája, addig ez így is marad. Ha hepatitis, rubeola vagy vérhas ellen kell magunkat beoltatni, az nem jelent gondot, évtizedek óta csinálják az emberek, s bár vannak mendemondák, a többség nem retteg tőlük. Ez azonban azért nem ennyire egyszerű. Szedjük szép sorjában össze, hogy a Közép-Amerikába ajánlott oltások közül mi mennyibe kerül, milyen hatást vált ki és milyen mellékhatásai vannak...

1. Hepatitis A+B, azaz (fertőző) májgyulladás

A Hepatitis A-t sajnos elég könnyű elkapni, de csak akkor, ha elővigyázatlan vagy. Fertőzött ételtől és víztől lehet benyelni a vírust, ezért fontos, hogy csak olyan helyen táplálkozz és csak azt, ami biztonságosnak néz ki. Kerüld a félig nyers húsokat, a mosatlan gyümölcsöt vagy a piszkos vízben mosott gyümölcsöt. Csapvizet ne igyál, csak palackozott vizet (Panama és Costa Rica egyes területeit kivéve). A fertőzést nem csak így, hanem hepatitis A-val fertőzött embertől is el lehet kapni. Elsősorban felnőttekre veszélyes, gyermekek ritkábban kapják el. A szervezetből széklettel távozik, újra elkapni nem lehet. Halált csak kivételes esetekben, szövődményekkel együtt okoz.

A Hepatitis B szexuális úton, vérrel és/vagy váladékkal terjed. Fontos, hogy az aktus folyamán óvszerrel védekezz. Elég lehet egyetlen karcolás is, ezért a helyi tetováló szalonokat kerüljük. Lehetőleg magán klinikán kezeltessük magunkat, a fogorvossal várjunk hazáig. Az esetek 10%-ban a fertőzés krónikussá válhat, májzsugorodás léphet fel, ami májrákhoz vezet.

Hepatitis A tünetei: hasmenés, étvágytalanság, hasi fájdalom, sötétszínű vizelet, sárgaság, hányinger, a betegség kezdetén láz.

Hepatitis B tünetei: sárgaság, hasi fájdalom, sötétszínű vizelet. Éveken át lappanghat a szervezetben.

A betegség: A Hepatitis A és B hosszú lefolyású megbetegedés. A minimális idő 2 hét, de kései kezelés esetén hónapokon át is tarthat. A Hepatitis B könnyen okozhat rákos elváltozásokat. A Hepatitis B-ben elhalálozók többsége rákos szövődmény okán hal meg.

Védőoltás: Twinrix kombinált Hepatitis A+B. Az esetek többségében az A és B típusú hepatitis elleni védőoltást egyben kapod meg. Az két vakcina egymás hatását nem oltja ki. 99%-os védettséget biztosít, ezért érdemes beadatni.

A vakcina a hatását csak ismétlő oltás után váltja ki, a két oltás között 25-30 nap szünetet kell tartani. A második oltás után 1 éves védettséget kapsz, de ha fél évvel később beadatod a harmadikat is, a védettség 10 évre nő.

A vakcina ára az oltóközpontban: 7780 Ft.

Mellékhatások: Az esetek 10%-ban okoz fejfájást, fáradékonyságot. Ennél ritkábban fordul elő hasmenés és hányinger kialakulása, még ritkábban izomfájdalmat, hőemelkedést, influenza szerű tüneteket okozhat. Ha az összetevőkre érzékeny vagy, akkor allergiás tüneteket okozhat, súlyos esetben agyhártyagyulladást, májgyulladást és klerózis multiplex alakulhat ki.

Most akkor beadassam?

Az attól függ! Ha bevállalós utazó vagy, aki mindent összeeszik a piacon, dzsungeltúrázik, patakban, tóban fürdik, akkor igen. Ha elővigyázatosan utazol, akkor csak ha úgy érzed. Közép-Amerika fertőzött térség ugyan, de pl. Costa Rica és Panama nem veszélyesebb, mint a Balkán vagy Törökország. Ha betartod a szabályokat, tehát csak olyat eszel, amiről tudod, hogy nem tartalmaz vírust, nem lesz bajod!

2. Rabies, azaz veszettség

Azt hiszem ezt nem igazán kell taglalni, hiszen ezzel a betegséggel idehaza ugyanúgy találkozhatsz, mint Közép-Amerikában. A veszettséget az ún. Lyssavírus okozza, ami nyállal kerül a véráramba. Állati harapással terjed. A legveszélyesebb veszélyforrás a kutya és a macska. Az őserdei állatok többsége nem fertőzött, igaz, a legritkább esetben fordul elő turisták által látogatott helyen ilyesmi.

Tünetei: láz, fejfájás, izomfájdalom, viszketés, nyugtalanság, görcsök, víziszony

A betegség: A harapás után amilyen gyorsan lehet fordulj orvoshoz és adasd be a vakcinát. Ha ez elmarad, néhány héten belül kialakul a betegség, ami kezdetben nyáladzást, magas lázt, izomgörcsöket okoz, később idegbénulást, végül tüdő és szívleállást eredményez. Ha a betegség kialalkult, akkor nincs menekvés, 1000-ből csak 1 ember éli túl.

Védőoltás: Védőoltás nem nagyon van, bár szeretik annak hívni. Ennek ellenére a harapás után újra be kell adasd, tehát inkább nevezzük ellenszériumnak, sem mint védőoltásnak. A neve: Rabivac.

A vakcina ára az oltóközpontban: 4-5000 Ft.

Mellékhatások: Izomfájdalom, bőrpir, nyirokcsomó-duzzanat. Ritkán fejfájást, levertséget, allergiás rohamokat okzhat.

Most akkor beadassam?

Védőoltásként csak akkor, ha nem számít a pénz. Ha kint megharap valami, akkor úgyis irány az orvos. Ebben az esetben azonban nincs ellenjavallat!

3. Tetanusz, azaz merevgörcs

A veszettséghez hasonló, de annál kevésbé veszélyes megbetegedés a tetanusz. Sebfertőzés során alakul ki. Elkerülendő sebesülés után a sebhelyet fertőtlenítsd le és jól kötözd be addig, amíg orvoshoz nem érsz.

Tünetei: izomgörcs, szájzár, légézési és keringési rendellenesség.

A betegség: 1-2 héttel a fertőzés után alakul ki, főként izomgörcsök formájában. Kezelés nélkül ez a szív és a tüdő leállásához is vezethet. Súlyos esetben vérátömlesztésre van szükség.

Védőoltás: A tetanusz elleni védőoltás 7-10 nappal a beadás után váltja ki hatását. 10 éven át 99%-os védettséget ad. 10 évente ismétlő oltásra van szükség.

A vakcina ára az oltóközpontban: kb. 1500 Ft.

Mellékhatások: Minimális mellékhatása van. Főként bőrpir az oltás hején, gyenge hőemelkedés, izomfájdalom léphet fel.

Most akkor beadassam?

Nem kötelező. Ha hozol magaddal sebfertőtlenítőt és sebesülés után kezeled a sebhelyet, gond nem lehet. Ha az elmúlt 10 évben kaptál ilyen oltást, akkor végképp nincs rá szükség.

4. Malária, azaz váltóláz

A malária a trópusi területek tipikus betegsége. Maláriával fertőzött szúnyog és más vérszívók terjesztik, főként az esős évszakban trópusi esőerdőkben. Dél-Mexikótól egész Észak-Argentínáig találkozhatsz különböző vállfajaival. Általában 1500 méteres tengerszint alatt található vírus, ezért Dél-Guatemala felföldjei és a Costa Rica-i vagy panamai köderdők kevésbé fertőzöttek. A vírus fertőzött szúnyog csípése után alakulhat ki, lappangási ideje 1 év.

Tünetei: folyamatosan fokozódó időszakos lázas állapot, hidegrázás, izomfájdalom, izomgörcsök, hányás, hasmenés, kiszáradás.

A betegség: Egyik pillanatról a másikra alakulhat ki lázas állapot. Az esetek többségében este jelentkeznek a tünetek, reggelre elmúlnak. Időszakos, folyamatosan erősödő rohamok követik egymást. A rohamok között 3 óra, de akár 2 nap is lehet. Az első pár nap még veszélytelen, utána orvoshoz kell fordulni.

Védőoltás: A malária ellen nincs védőoltás. Megelőzésre tabletta szedése javallott. A Lariam és a Malarón a mellékhatások (és a magas ár) miatt nem ajánlott. Közép-Amerika jóindulatú maláriával fertőzött terület, amire a Delagilt ajánlom.

A Delagil ára: 7-800 Ft, csak receptre kapható.

Mellékhatások: A Lariam és a Malarón mellékhatásai drasztikusak. Elég sűrűn álmatlanságot, halucinációt, mozgászavarokat, májkárosodást idéz elő. Sokan, akik szedték pánikbeteggé, depresszióssá váltak. A Delagil jóval barátságosabb készítmény. Enyhe látászavar, fejfájás, izomfájdalom, alvászavar léphet fel. Gyakori jelenség a bőr illatának megváltozása. Erős B-vitamin szagot áraszthatsz. A Delagil alkotóelemeire érzékeny embereknél a hatása a Lariamhoz és a Malarónhoz hasonló lehet.

Most akkor szedjem?

Kizárólag a Delagil szedését ajánlom, azt sem kötelező jelleggel, pláne akkor, ha  hónapokra utazol el. Mindig legyen nálad 1 levél, hogyha maláriás tüneteket észlelsz, és nincs a közelben orvos, magad megkezdhesd az útmutató alapján a kezelést.  

5. Dengue-láz, azaz csonttöréses láz

Tulajdonképpen olyan, mint a malária. Ezt is fertőzött vérszívók, főként az Aedes Aegypti szúnyogok okozzák városok és falvak közelében, vízpartokon. Főként Közép-Amerika déli részén és Dél-Amerika északi részén jellemző betegség.

Tünetei: magas láz, fejfájás, csont- és izomfájdalom, vérzékenység, fehérvérsejt növekedés.

A betegség: A maláriához hasonlóan folyamatosan erősöső időszakos lázról van szó. A testüregek (fül, orr, szem, stb.) bevéreznek. A betegség észlelése setén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Védőoltás: A Dengue-láz ellen nincs védőoltás. A malária elleni szerek szedhetők, amik csökkentik a lázt, de a vérzést és a csontfájást nem mulasztják el. A Lariam és a Malarón szedését a fenti mellékhatások miatt nem ajánlom, maradj ebben az esetben is a Delagilnál.

A Delagil ára: 7-800 Ft, csak receptre kapható.

Mellékhatások: Ugyanaz, mint a maláriánál leírtak esetében. Az egyéb véralvadást gátlók és fájdalomcsillapítók mellákhatásaival itt most nem foglalkoznánk.

Most akkor szedjem?

Ugyanazt tudom mondani, mint a maláriánál. Legyen nálad egy levél Delagil, hogyha gáz van, legyen mivel megkezdeni a kezelést.

Ezek a legsűrűbben jelentkező betegségek. Bár én már éveket töltöttem a térségben, soha semelyik betegség nem jelentkezett nálam. Egyedül Hepatitis A+B ellen vagyok védett, a veszettség és a tetanusz könnyen elkerülhető és gyógyítható helyben is. A malária és a Dengue-láz elleni legjobb védekezés a helyes öltözködés, tehát hosszú szárú nadrág és hosszú ujjú ing ajánlott, valamint szúnyogriasztó kenőcs, spray vagy tapasz alkalmazása javallott. 

Ha van bármi kérdésed, írj nyugodtan!

Ha Közép-Amerikába készülsz, minden bizonnyal lesz dolgod őserdővel is. No nem copáni vagy tikali parkosított ösvényekre gondolok, hanem igazi őserdei kalandra. Olyanra, ahol elengedhetetlen egy kényelmes túracipő ahhoz, hogy az első kilométereken ne menjen szét a lábad.

Ha valakivel a guatemalai, hondurasi vagy panamai őserdőkbe készülök túrázni, az első kérdés mindig a bakancshoz kötődik. Az esetek többségében nem szolgálok sem márkával, sem típussal, no nem azért, mert nem csinálok senkinek sem ingyen reklámot, hanem azért, mert valamilyen okból kifolyólag őserdei ösvényre kifejlesztett bakancsot eddig még sehol nem találtam. Így általában azzal szoktam elintézni, hogy a bakancs ne legyen zárt bőrbaki, legyen szellőzése, lehetőleg készüljön gore-tex anyagból, valamint az elején legyen gumírozás a kígyómarás kivédése érdekében.

Az elmúlt napokban nekiültem, hogy leválogassam a magyar piacon kapható bakancsok közül azokat, amik szóba jöhetnek egy dzsungeltúra esetén. Íme a lista:

1. LaSportiva Tornado/Thunder

A LaSportiva sorozat Tornado és Thunder tagjai egytől egyig megfelelnek a célra. Viselni ilyet még soha nem viseltem, így a minőségéről nem tudnék nyilatkozni, de minden fentebb említett kritériumnak megfelelnek. Az áruk sem olyan fergeteges, már ami az elszállt cípő árakat illeti; a Mountex üzletében 26 990 Ft-ért vesztegetik párját.

2. Lomer Niagra Alto

Ha nem készülsz hosszú, El Mirador túrához hasonló menetekre, akkor olcsóbban is meg lehet úszni a dolgot. Ugyancsak a Mountex üzleteiben kapható a Lomer Niagra Alto. Az ára 19 500 Ft, de ebben azért több napos erőltetett menetet nem vállalnék be. Az elején a gumirózás sem tűnik túlságosan komolynak, ezért főként könnyebb dzsungeltúrákra ajánlom ezt a márkát.

3. Quechua Forclaz 500/600

Ugyancsak könnyebb dzsungeltúrákra alkalmas a Decathlonban kapható Quechua Forclaz 500-as és 600-as típusa. Túl nagy különbség a kettő között nincsen, csupán árban. Amíg az 500-as széria csak 14 900 Ft-ba fáj, addig a 600-as 19 900 Ft-ba. Ne kérdezzétek mi a kettő között a különbség, ha valaki próbálta mindkettőt, az ossza meg velünk az élményeket.

4. Merrell Legacy Gore-Tex

Sokan szídják a Merrellt, mint a bokrot, mert leválik a talpa és sok vele a gond. Nekem személy szerint ezidáig nem volt vele bajom, igaz, nem ez a típus volt a lábamon. Az ár kicsit húzós, majdnem 35 000 Ft-ba kerül az Overlandnél. Csak azért ajánlom, mert végülis híres márka, úgyhogy annyira vacak nem lehet...

5. Tecnica Starcross GTX

Ha tehetném, ezt venném. A Decathlonban 29 900 Ft-ért vesztegetik és pont úgy néz ki, ahogy egy őserdei csukának ki kell néznie. Elől gumírozott, hátul fogja a bokát, belül Gore-Tex, a nyelv körül pedig textil, hogy beázás után könnyen száradjon. Ezzel simán nekivágnék El Miradornak!

6. Asolo Voyager XCR

A másik kedvenc, ugyanannyiért (29 995 Ft), mint az előző. Előnye, hogy magasabb a szára, ezért alkalamasabb sáros, mocsaras terepen. Gumírozása szélesebb, ami nagyobb biztonságérzetet adhat a kígyókkal szemben. A rüsztnél textil, igaz, ez kicsit túl széles, könnyebben megkapja a sár, de cserébe gyorsabban szárad. Az Overlandben kapható. 

A lista természetesen nem teljes. Ha van tipped bakancs ügyben, akkor nyugodtan szólj hozzá a témához. Ha meg van valami akció, amit láttál, és témába vág, akkor se tétlenkedj!